Ezt az utcát ezen kívül említik az 1913-as címtárban Boyer utcaként.1 A Boér-telephez (és a Katz-telephez) az utcán kívül a Sámsoni út 4 - 8. (348. sorszám alatt) tartozik. Az utcát tehát ezen a környéken kell keresni. Az akkori közigazgatási kerületek határa szerint a keresett utca a nyíregyházi vasúttól keletre, a Sámsoni úttól pedig északra fekszik. Adataink szerint az utca mind a két oldalán be van építve: páratlan oldalon 1 - 7, páros oldalon 2 - 6 házszámokkal bír.
A későbbi térképeken jól látszik, hogy a Katz-telep, Cecília-telep s az ezektől északra fekvő Grósz Nagy Ferenc-telep hol volt. A Boér-telepet viszont semmi se jelöli, így az említett telepek területén nem lehetett. Viszont az Apafája úttól keletre lévő "Új föld" alkalmas egy telep befogadására. Az ezen a területen kialakult Cserei és Szeder utcákat 1926-ban; az Apafája, Ág, Diadal, Kapitány, Kard, Káka, Kökény, Pázsit, Tizedes utcákat 1930-ban nevezték el. Ezek közül mindkét oldalán beépített utcát csak egyet találunk: a (későbbi) Szeder utcát, melyet, ha jobban szemügyre veszünk, látszik, hogy egy része valóságos utca (szélesebben jelölt), a másik része dűlőút. Az utca déli vége is a (Katz- és) Boér-telepen található Sámsoni út 4-8.-ból nyílik. Tehát a Boér (Boer, Boyer) utca az 1926 előtti Szeder utca volt.
Ez az utca az először 1289-ben említett Belsőboldogfalvában állt, melyet 1657-ben Debrecen „bekebelezett”. Az elnevezés hasonlóan a többi utcához egy városrészt jelentett, melyhez nemcsak maga az utca, hanem a hozzá tartozó kis utcák, sikátorok is tartoztak. Maga a Boldogfalva utcára vonatkozó adat 1556-ból való: „…a szárazmalmot, amelyet Kalmár István főbíró úr, Boldogfalva utcában a közföldön épített…”.2 Az előbb említett szárazmalom tehát közterületen épült fel s nem telken, mint a többi. Ez pedig csak egy malomra illik, mely a későbbi pálinkafőző ház előtt állt az utcában, később pedig az 1802-es tűzvész utáni rendezést követően kialakult Bánk utca 1-3. számú telken.
Zoltai Lajos szerint a Mester utca a mai Bethlen utcának felel meg,3 míg a "Debrecen belterülete a XVII. század végén" térképe4 szerint a Csemete utca azonos volt a Szent Mihály utcával, melynek mai Mester utca felel meg. Ugyanígy vélekedik a "Debrecen a XIII. századtól a XVIII. századig"5 térképén is. Viszont "Debrecen régi belterülete" térképe6 szerint a Csemete utca már azonos a maival. Módy György a mai Bethlen és a Mester utcák együttesét gondolja a régi Mester utcának, s míg Szendrey István véleménye szerint7 a Mester utca a mai Bethlen utcának felel meg és a Csemete utca azonos a mai Mester utcával. A különböző vélemények alapján nehéz az igazságot kideríteni. Az biztos, hogy Debrecenben nem ritka a vándorló utcanév. A Kis-Hatvan utca erre jó példa. Az 1750-ben említett Kis-Hatvan utcát 1810-ben már Csokonai utcaként találjuk meg a térképen.8 A
szintén1750-ben említett Kis-Mester utca neve 1810 után Kis-Hatvan utca lett, majd 1898 óta Jókai utcaként szerepel. A XVI. századi Csemete utca a mai Csemete és Mester utcák együttes szerkezetének felelt meg. Erre több bizonyíték is van.
Arra, hogy a mai Mester vonalán haladt, biztos adat Zoltai Lajos egyik írásában van: "Tóth Tamás 1676-ban a csemetei kapun kívül lévő szőlőskertjét adja el”.9 Azt tudniillik, hogy kapu ezen a környéken csak a mai Mester utca végén volt, a mai Csemete utcáról viszont csak kisajtón keresztül lehetett a városból kimenni. A többi adatot a magisztrátusi jegyzőkönyvekben találunk erre: a régi Csemete utca észak-déli (1586)10 illetve kelet-nyugati irányú (1589).11 Ez viszont csak 1750-ig állhatott fent, mert az akkor készült térkép a Mester utca mai állapotát mutatja.12
Ennek az utcának pontos helyét ma még nem lehet tudni. Annyi biztos, hogy egy északnak, majd keletnek futó utca, mivel az 1566-os jegyzőkönyv így említi.13 Egy feljegyzés szerint a mostani Vár utcában lakott 1667 és 1691 között Kállai Fényes István nótárius.14 Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy száz évvel azelőtt ebben az utcában lakott az említett polgár elődje, akkor az 1566-os feljegyzés szerint megállapíthatjuk, hogy a Fényes utca a mai Vár és a volt Nyomtató utca vonalán helyezkedett el.
Ezt az utcát csak itt említik.15 A Sipos-telephez ezen kívül a Sipos utca (354. sorszám alatt) tartozik. Az utcát tehát ezen a környéken kell keresni. Az utca beépítésére és hosszára vonatkozó adataink nincsenek. A térképen jól látszik, hogy a Sipos utcára merőlegesen fekszik a későbbi Nyúzó utca, melynek a Sipos utca felőli beépített részén pontosan hét telek van, melyen valószínűleg hét ház is fekszik. Innen az elnevezés is. A Nyúzó utca elnevezést 1927-ben adják. Tehát a Hétház utca a későbbi Nyúzó utca volt.
Ez az utca Zoltai szerint 1627-ben Belsőboldogfalvában volt.16 Névadói (Jakócs Bálint és Jakócs Tamás) az 1599. évi dézsmajegyzék szerint ebben az utcában laktak.17
Ezt az utcát csak az 1920-as utcajegyzékben említik.18 A Katz-telephez az utcán kívül a Sámsoni út 4 - 8. is (348. sorszám alatt) tartozik. Az utcát tehát ezen a környéken kell keresni. Az akkori közigazgatási kerületek határa szerint a keresett utca a nyíregyházi vasúttól keletre, a Sámsoni úttól pedig északra fekszik. Adataink szerint az utca mind a két oldalán be van építve: páratlan oldalon 1 - 37, páros oldalon 2 - 38 házszámokkal bír. Ebből jól látszik, hogy elég hosszú utca.
Az ezen a területen kialakult Cecília utcát 1920-ban; a Búza, Hevesi, Ilona, Kender, Sárosi, Szeremlei utcákat 1926-ban említik először. Ezek közül mindkét oldalán beépített, a fent említett hosszúságú utcát csak egyet találunk: (későbbi) Szeremlei utca. Az utca déli vége is a (Katz- és) Boér-telepen található Sámsoni út 4-8.-ból nyílik. Tehát a Katz utca az 1926 előtti Szeremlei utca volt.
1550-ben Lázár utcának,19 1570-ben Kis másként Lázár utcának, majd ebben az évben már csak Kis utcának nevezték.20 Irányáról annyit tudunk, hogy észak-déli volt. Az utca hollétének kiderítésére céljából megnéztem az 1547-90 közötti magisztrátusi jegyzőkönyveket, ahol a Lázár vezetéknevet kerestem, melyet Lázár Bálint személyében elég gyakran megtaláltam. Az 1568-as feljegyzésekben azt a fontos adatot találtam, hogy az említett személy a Hatvan utca végén lakik.21 A Hatvan utcából a XVI. században csak két észak-dél irányú rövid (Kis!) utca nyílt: az egyik a mai Csók, a másik a mai Zúgó utca. Azt tudjuk, hogy ebben a században a város árka a Zúgó utcától nem messze húzódhatott, s így az egykori Hatvan utca hossza is csak idáig tarthatott.22 Így kijelenthetjük, hogy a mai Hatvan - Zúgó utcák sarkán egykor lakó Lázár Bálint az utcácska névadója. A Lázár utcát, mint látjuk Kis másként Lázár utcának, majd csak Kis utcának nevezték, tehát az eredeti elnevezés elhalványult. Ezt igazolja az a tény is, hogy az 1599. évi dézsmajegyzékben a Hatvan utcán Lázár vezetéknevű ember nem lakott, csak a Sárkány és a Burgundia utcákban.23
Ezt az utcát csak az 1599. évi dézsmajegyzékben lehet megtalálni, más forrásokban sajnos nem. Ez felsorolás a következő utcákat tartalmazza: Vicus Piac, Vicus Cegléd, Vicus Burgundia, Vicus Wargha (Varga), Vicus Kis Wargha, Vicus Szent Anna, Vicus Kopasz, Vicus Bodogfalva, Vicus Várad, Vicus Sz. Miklós, Vicus Németh, Vicus Wy (Új), Vicus Hatvan, Vicus Mester, Vicus Chemethe, Vicus Sz. Mihály, Vicus Darabos, Vicus Péterfia Jakab, Vicus Nagy Chapó (Csapó), Vicus Kis Chapó, Vicus Sárkány. Az adószedők akkoriban minden utcát egy bizonyos sorrend szerint járták be. Ha jól megfigyeljük, ez nagyjából a város közepétől az óramutató járásával azonos irányban, csigavonalban halad. Látjuk, hogy ez a keresett (bizonyára jelentősebb) utca az adólajstrom szerint a Szent Anna és Boldogfalva utcák között volt.24 Tehát e városrészek környékén kell keresni ezt a jelentősebb utcát, melyben az akkori város adófizető polgárainak 3,6 %-a élt (ez sorrendben a 13-14. legnagyobb létszámú utca). Ezen a környéken csak egy ilyen utca van: a mai Kandia utca. Mivel első regisztrált emléke csak 1750-ből való (DvT. 2.), így nagy valószínűséggel állíthatom, hogy az ősi Kopasz utcának a Kandia utca felel meg. Az utca ősi halmaztelepülés gyanúját hordozza telkei rajzában.25 Az elnevezést pedig valószínűleg az adta, hogy az utcában nemigen volt fa vagy nagyobb épület, így az utca sivár, kopasz volt. Később viszont fákkal telepítették be a környéket (lásd Zöldfa utca), ahol a madarak is szívesen éltek (lásd Madár utca).
Lásd a Kis vagy Lázár utcánál!
Ezt az utcát csak az 1920-as utcajegyzékben említik.26 A Leskó-telephez tartozik még az utcán kívül a Bauer utca (24. sorszám alatt) és a Honti utca (163. sorszám alatt). Az utcát tehát ezen a környéken kell keresni. Adataink szerint az utca mind az egyik oldalán van beépítve: 1-től végig jelöléssel bír. Egy későbbi térképen (1925-ös Lénárt - Jakab várostérkép M 1: 10.000) jól látszik, hogy a Német utcától nyugatra feküdt egy utcanévvel nem jelölt utca, melyet Béke utcára csak 1924-től említenek hiteles források. Tehát a Leskó utca a későbbi Béke (ma Lakatos) utca volt.
A Csemete utcánál már említettem a neves helytörténészek állásfoglalását a Csemete és Mester utcák elhelyezkedését illetően. Vázoltam a vándorló utcanév problémáját is. A Mester utcát először 1466-ban említi egy oklevél, melyben Szilágyi Erzsébet megerősíti az utcát az önálló vásártartási jogában.27 Így vásártartására egy viszonylag széles utcát jelöltek ki. Erre viszont a mai Mester utcánál jobb hely is akadt, mely a mai Bethlen utca északi tölcséres része. Ennek kiöblösödő részét később beépítették házakkal.28 Ekkori észak-déli irányára több adat is utalt.29
A legkorábbi térkép viszont már a Mester utca mai, kelet-nyugati fekvését is mutatja.30 A XVIII. század végén a Mester utca két részre szakad: a kelet-nyugati Nagy-Mester, az észak-déli irányú része pedig Kis-Mester utca lett. Az 1898-as utcanévváltozás alkalmával a Nagy-Mester utca ismét Mester, a Kis-Mester utca Bethlen utca lett, mely a mai napig így áll fenn.
Egy írott emléke van: "Jó Tamás özvegye, Katalin házát átvallotta vejének Jó Péternek a Nebánts utcában, hogy azt bírja és őt, Katalin asszonyt szolgálja, amíg csak abban a házban él.” Sajnos ebből semmilyen információt nem tudunk meg az utcára vonatkozóan.31
Az utca hollétének kiderítésére többen is vállalkoztak, de idáig senkinek sem sikerült. Ezt az utcát csak az 1599. évi dézsmajegyzékben lehet megtalálni, más forrásokban sajnos nem. Ez felsorolás a következő utcákat tartalmazza: Vicus Piac, Vicus Cegléd, Vicus Burgundia, Vicus Wargha (Varga), Vicus Kis Wargha, Vicus Szent Anna, Vicus Kopasz, Vicus Bodogfalva, Vicus Várad, Vicus Sz. Miklós, Vicus Németh, Vicus Wy (Új), Vicus Hatvan, Vicus Mester, Vicus Chemethe, Vicus Sz. Mihály, Vicus Darabos, Vicus Péterfia Jakab, Vicus Nagy Chapó (Csapó), Vicus Kis Chapó, Vicus Sárkány. A sorrend szerint ez az utca volt az utolsó, ahol az adót beszedték.32 Látszik, hogy a Kis Csapó utca mellett állt, valószínűleg a mai Rákóczi és Csapó utcák által bezárt részen lévő halmazfalu területén. Zoltai Lajos szerint Sárkány utca elődje a Szent László utca volt.33 Ebben az utcában az akkori város adófizető polgárainak 3,6 %-a élt (ez sorrendben a 13-14. legnagyobb létszámú utca).
Ezt az utcát csak az 1920-as utcajegyzékben említik.34 A Steiner-telephez más utca nem tartozik. Adataink szerint az utca csak az egyik oldalán van beépítve: 1-től végig jelöléssel bír. A későbbi térképeken (1925-ös, 1929-es várostérkép) jól látszik, hogy az I. kerületen belül van egy rövid utca, melynek nincs neve. Ez az utcácska a Sámsoni útból nyílik a nyíregyházi vasúttól nyugatra. Az utcát 1927-ben keresztelték el Abonyi utcára. Tehát a Steiner utca a későbbi Abonyi utca volt.
Csak egy írott emléke van: "Váradi Szabó György özvegye, Katalin a Szent Jakab utcából fia, Deák János dolgainak és javainak a gyanújáról Szabó János ellen az esküjével tisztázta magát, hogy az említett fiának, Jánosnak semmi dolga nincs nála, kivéve egy kesztyűt”.35 Sajnos ebből semmilyen információt nem tudunk meg az utcára vonatkozóan.
Az utca hollétének kiderítésére többen is vállalkoztak, de idáig senkinek sem sikerült. Írott emlékekből -hollétére vonatkoztatva- csak kevés információ nyerhető: -1503. Korvin János oklevele szerint azokat "kik Debrecenben a Szent László utcai templom körüli puszta helyeket megülik és beépítik, minden cenzus és díj fizetése alól mentesíti". Ebből csupán azt tudjuk meg, hogy a templom és környéke ekkor elhagyatott volt és a templomot egy tágasabb tér (esetleg vásártér) veszi körül.36 - Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyvei csak 1549 és 1572 között említik az utca nevét. Jelenleg írott bizonyíték, hogy az utca neve 1572-ben még élt.37
- Az 1570. és 1572. évi jegyzőkönyvi adatokból kiderül, hogy az utca észak-déli irányú volt. Négy házeladási feljegyzés is említi az utca irányát.38
Azt a következtetést levonhatjuk, hogy viszonylag jelentős utca volt. Ebben az utcában állt a valószínűleg 1484 tavaszán tűzvészben elpusztult Szentlászlófalva temploma is. Az 1771-es térkép vizsgálatával helyét -mint sokan mások- a mai Rákóczi és Csapó utcák által bezárt részen lévő halmazfalu területére teszem. Zoltai Lajos szerint a Szent László utcát később Sárkány utcának nevezték.39
Szent Mihály utca
Az utca hollétének kiderítésére többen is vállalkoztak, de pontosan idáig senkinek sem sikerült. Elhelyezésére több elképzelés is született:
Zoltai Lajos "Debrecen belterülete a XVII. század végén" térképe szerint a Szent Mihály utca azonos volt a Csemete utcával, melynek mai Mester utca felel meg40, míg a "Debrecen régi belterülete"41, és "Debrecen a XIII. századtól a XVIII. századig"42 térképek szerint a Szent Mihály utca azonos volt a mai Cserepes és Jókai utcák vonalával, mely a Mester és Csap utcák között kanyargott. Az utca Módy György szerint a mai Csemete, Cserepes, Zsák, Csokonai utcák vonalán haladt.43 Szendrey István tanulmányában arról olvashatunk, hogy a Szent Mihály utca a mai Csemete utcával azonos.44 Látjuk, hogy a vélemények többnyire különböznek. Az viszont egészen biztos, hogy a Szent Mihály utca soha nem volt azonos a Csemete utcával, mivel erre bizonyíték van. Az 1599. évi dézsmajegyzék szerint a Csemete és Szent Mihály utca két különálló utca volt és a Csemete és a Darabos utcák között említik.45 Neve először 1553-ban szerepel, de feltűnik még 1681-ben is. Ezután beleolvadt a Csemete utcai részbe. Erre bizonyíték az 1692-es évi utcajegyzék, mely megemlíti a Csemete, Csemetei Mihály, Csemete Horgas, Mester, Mester utcai Kása, Darabos utcákat.46 Látjuk, hogy a Szent Mihály utca a Csemete utcába olvadt bele. A Csemete utcának a mai Csemete és Mester utcák együttes szerkezete; a Csemete Horgasnak az 1977-ben megszűnt Kertész utca; az akkori Mester utcának a mai Bethlen utca; a Mester utcai Kása utcának az 1974-ben megszűnt, de később arrébb kanyargó Hajó utca felel meg. (A Darabos utcának ma is az a neve.) Így kijelenthetjük, hogy a Csemetei Mihály utcának a mai (1975-ben arrébb helyezett) Görbe utca felel meg. Ezt a gondolatmenetet tovább folytatva a Szent Mihály utca egy része a hajdani-mai Görbe utca volt, illetve a Cserepes, Zsák, Csokonai utcák vonalán haladt.
1Debreceni útmutató -rendőrségi zsebkönyv- 1913 Szerk.: ifj. Ozory István rendőrkapitány (Debrecen, 1913)
2HBmL IV.A.1011/a. 1.k. 668/6.
3Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV.-ik századokban Debrecen, 1925. 13.p.
4Debrecen utcanevei Szerk.: Dr. Nábrádi Mihály (Debrecen, 1984) 26.p.
5Debrecen utcanevei Szerk.: Dr. Nábrádi Mihály (Debrecen, 1984) 14.p.
6Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV.-ik századokban Debrecen, 1925. 13.p.
7Debrecen története (- 1693) Szerk.: Szendrey István (Debrecen, 1984) 161.p.
8DvT. 219.
9Zoltai Lajos: Debreceni kertek (Debrecen, 1938)
10HBmL. IV. A. 1011/a. 4.k. 37/1, 55/1
11HBmL. IV. A. 1011/a. 4.k. 178/4
12DvT. 2.
13HBmL. IV. A. 1011/a. 2.k. 129/4
14Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jelesemberek debreceni házai (Debrecen, 1938)
15Debreczen sz. kir. város utcáinak, tereinek, kertségeinek és pusztáinak közigazgatási kerületek szerinti beosztása Hivatalos adatok alapján összeállította: Borus Béla városi tb. adófőtiszt
16Zoltai Lajos: Az utolsó 300 év alatt keletkezett debreceni utcák és a legrégibb külvárosok (Debreceni Újság, 1934. május 6.)
17Calamus dr.: Debrecen ősi lakossága (Debreceni Képes Kalendárium, 1910)
18Debreczen sz. kir. város utcáinak, tereinek, kertségeinek és pusztáinak közigazgatási kerületek szerinti beosztása Hivatalos adatok alapján összeállította: Borus Béla városi tb. adófőtiszt
19HBmL. IV. A. 1011/a. 1.k. 181/461
20HBmL. IV. A. 1011/a. 3.k. 49/7, 61/6
21HBmL. IV. A. 1011/a. 2.k. 315/3
22Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972) 9.rajz
23Calamus dr.: Debrecen ősi lakossága (Debreceni Képes Kalendárium, 1910)
24Calamus dr.: Debrecen ősi lakossága (Debreceni Képes Kalendárium, 1910)
25DvT. 34.
26Debreczen sz. kir. város utcáinak, tereinek, kertségeinek és pusztáinak közigazgatási kerületek szerinti beosztása Hivatalos adatok alapján összeállította: Borus Béla városi tb. adófőtiszt
27HBmL. IV. A. 1021/a. Meo. 45.
28DvT. 2., 34.
29Például HBmL. IV. A. 1011/a. 3.k. 26/1, 49/6
30DvT.2.
31HBmL. IV. A. 1011/a. 1.k. 250. p.
32Calamus dr.: Debrecen ősi lakossága (Debreceni Képes Kalendárium, 1910)
33Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV.-ik századokban Debrecen, 1925. 26.p.
34Debreczen sz. kir. város utcáinak, tereinek, kertségeinek és pusztáinak közigazgatási kerületek szerinti beosztása Hivatalos adatok alapján összeállította: Borus Béla városi tb. adófőtiszt
35HBmL IV.A.1011/a. 1.k. 682/3.
36HBmL. IV. A. 1021/a. Meo. 78.
37HBmL. IV. A. 1011/a. 3.k. 258/7, 289/5
38HBmL. IV. A. 1011/a. 3.k. 258/7, 289/5
39Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV.-ik századokban Debrecen, 1925. 26.p.
40Debrecen utcanevei Szerk.: Dr. Nábrádi Mihály (Debrecen, 1984) 26.p.
41Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV.-ik századokban Debrecen, 1925. 13.p.
42Debrecen utcanevei Szerk.: Dr. Nábrádi Mihály (Debrecen, 1984) 14.p.
43Debrecen története (- 1693) Szerk.: Szendrey István (Debrecen, 1984) Debrecen 1340 körül c. térkép
44Debrecen története (- 1693) Szerk.: Szendrey István (Debrecen, 1984) 161.p.
45Calamus dr.: Debrecen ősi lakossága (Debreceni Képes Kalendárium, 1910)
46Déri Múzeum Történelmi adattára 192. szám 155. lap